Mozaik
Inspiráló és elgondolkodtató tartalmak a klímakrízisről - mindaz, ami segít átfogó képet alkotni a jelenségről és következményeiről.
Kérjük olvasd el az itt megjelenő Tartalmakkal kapcsolatos nyilatkozatunkat.
A ma 10 éves Párizsi Klímaegyezmény margójára: Gyorsuló globális felmelegedés
Egy friss, még lektorálás alatt álló tanulmány szerint a globális felmelegedés nemcsak folytatódik, hanem gyorsul is, és az 1,5°C-os határ átlépése már a közeljövőben bekövetkezhet. A kutatás ugyanakkor óvatosságra int: a statisztikai bizonyítékok m…
A klímavédelem paradoxona: sürget az idő, de a társadalmi ellenállás határt szab
Stéphane Dion friss véleménycikke élesen rávilágít arra a politikai és társadalmi feszültségre, amely ma a klímavédelmi törekvések egyik legnagyobb akadálya.
Városi méhek: természet a tetőkön
Berlinben – és egyre több nagyvárosban világszerte – új lendületet kap a méhészkedés: tetőkön, udvarokban és közösségi kertekben jelennek meg kaptárak, miközben a városlakók egyszerre keresik a természethez való kapcsolódást és egy fenntarthatóbb él…
Papíron védett, valójában nem: mit számítunk természetvédelemnek?
A biológiai sokféleség megőrzését célzó nemzetközi vállalások – köztük az úgynevezett „30×30” cél – szerint 2030-ig a szárazföldi és tengeri területek 30%-át védelem alá kell helyezni. Egy friss kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi sz…
Közel a rekord: 2026 a történelem egyik legmelegebb éve lehet
A 2026-os év már most a mért legmelegebb évek közé tartozik, és jó eséllyel a második legmelegebbként zárhat. A globális hőmérsékleti adatok alapján az év első hónapjai rekordközeli értékeket mutatnak, annak ellenére, hogy az év elején még a hűtő ha…
A 8 milliárd ember dilemmája: hol vannak a bolygó határai?
Egy friss kutatás szerint a Föld jelenlegi népessége már meghaladja azt a szintet, amely hosszú távon fenntartható lenne a bolygó erőforrásai szempontjából.
Hőhullámok és alultápláltság: hogyan mélyíti a klímaváltozás a társadalmi különbségeket
A klímaváltozás hatásai egyre több területen válnak kézzelfoghatóvá – egy friss kutatás szerint a gyermekkori alultápláltság kockázata is szoros összefüggést mutat a hőmérséklet emelkedésével.
A biomassza mint „zöld” zsákutca? – Új kutatás kérdőjelezi meg a fatüzelés klímaelőnyeit
A biomassza-égetés sokáig a klímabarát energiatermelés egyik kulcsmegoldásának számított, különösen a szén-dioxid-leválasztással kombinált (BECCS) technológiák megjelenésével.
Mit jelent az Orbán-korszak vége a klíma- és energiapolitikában?
Orbán Viktor 16 évnyi kormányzása után vereséget szenvedett, és a Magyar Péter vezette Tisza Párt kerülhet hatalomra – de mit jelent ez valójában a klímavédelem és az energiapolitika szempontjából?
Több fa, mint erdő? – Fenntarthatatlan pályán a hazai tűzifahasználat
A magyar háztartások jelentős része ma is tűzifával fűt, de egy friss kutatás szerint ez a rendszer hosszú távon nem fenntartható – sem társadalmi, sem környezeti szempontból. Az Energy Policy folyóiratban megjelent tanulmány részletes, településszi…
Kína technológiai vonzereje geopolitikai feszültségek idején is erősödik
A Xinhua kommentárja szerint Kína egyre inkább globális innovációs központként jelenik meg, amely nemcsak gazdasági, hanem technológiai és energetikai szempontból is vonzza a nemzetközi partnereket.
A fenntarthatósági aggályok ellenére rekordösszegű támogatást kapott a biomassza-erőmű
A Drax Group észak-yorkshire-i biomassza-erőműve 2025-ben közel 1 milliárd font állami támogatást kapott a faalapú tüzelésű villamosenergia-termelésért – derül ki az Ember elemzéséből. A létesítmény az Egyesült Királyság áramtermelésének mintegy 4,5…
Moduláris atomreaktorok: ipari áttörés vagy kockázatos zsákutca?
A brit kormány közel 600 millió fonttal támogatja a Rolls-Royce kis moduláris atomreaktorainak (SMR) fejlesztését, ami új lendületet adhat az atomenergia „új generációjának”.
A drágább energia sem riasztja el az európaiakat a zöld átállástól
Egy friss felmérés szerint az európaiak többsége határozottan támogatja a megújuló energiaforrásokra való átállást – még akkor is, ha ez rövid távon magasabb energiaszámlákkal jár. A kutatás rámutat: a klímavédelem mellett egyre in…
Klímapolitika mint politikai eszköz: Orbán Viktor retorikája és a valóság közötti szakadék
Magyarországon a klímavédelem egyre inkább politikai eszközzé válik: miközben Orbán Viktor az utóbbi években klímabarát retorikát kezdett használni, szakértők szerint a kormány tényleges politikája továbbra is következetlen és opport…
Melegedő óceánok, pusztítóbb viharok: a tengeri hőhullámok felerősítik a ciklonok kárait
Egy új kutatás szerint a tengeri hőhullámokon áthaladó trópusi ciklonok akár közel kétszer akkora gazdasági károkat okozhatnak, mint más viharok.
Klímaszkeptikusok és politikai szövetségek: mi forog kockán az amerikai környezetpolitika átalakításában?
Az amerikai környezetpolitika radikális átalakításának egyik kulcsszereplője Lee Zeldin, az Environmental Protection Agency vezetője, akinek munkáját nyíltan ünnepelték a klímaszkeptikus Heartland Institute konferenciáján.
Új korszak a nyílt tengerek védelmében – de még sok a nyitott kérdés
2026 elején hatályba lépett a nyílt tengerek biológiai sokféleségének védelméről szóló nemzetközi megállapodás (BBNJ), amely a Föld felszínének közel felét és az óceánok kétharmadát érinti. A most lezárult előkészítő bizottsági ülés (PrepCom III) cé…
Ipari állattartás és lazuló szabályozás: merre tart az élelmiszertermelés?
Az Egyesült Királyságban a kormány olyan tervezési (engedélyezési) szabályok módosításán dolgozik, amelyek megkönnyíthetik az intenzív állattartó telepek – különösen baromfitelepek – létesítését. A The Guardian által megszerzett dokumentumok szerint…
Rekord és ellentmondás: nő a megújulók aránya, mégis erősödik a fosszilis energia pozíciója
Az Egyesült Királyság villamosenergia-termelése 2025-ben történelmi fordulóponthoz érkezett: a megújuló energiaforrások – elsősorban szél- és napenergia – már az áramtermelés több mint felét (52,5%) adták. Ez fontos mérföldkő a dekarbonizáció felé v…
Klímatudomány a politikai csapdájában
A IPCC következő nagy jelentésciklusát (AR7) példátlan politikai patthelyzet kíséri – és ez jóval többről szól, mint technikai időzítésről. A cikk részletesen bemutatja, hogy a tudományos jelentések publikálásának ütemezése hogyan vált a nemzetközi…
Amikor a termés a földön marad: az energiaárak hatása a mezőgazdaságra
A Fülöp-szigeteki példán keresztül mutatja be ez a cikk, hogy a globális energiapiaci folyamatok miként gyűrűznek be a mindennapi élelmiszertermelésbe – és hogyan vezethetnek egészen odáig, hogy a gazdák inkább nem takarítják be a te…
Nem mindenhol jó az erdő: amikor a fásítás is árt
A klímaváltozás elleni küzdelemben az erdősítés gyakran „mindenre jó” megoldásként jelenik meg – ez a cikk azonban fontos árnyalatokat hoz a képbe. A hazai példákon keresztül bemutatja, hogy a nem megfelelő helyre telepített erdők ak…
Csendben tűnnek el: a klímaváltozás már a gyakori fajokat is veszélyezteti
Az ausztrál lazúr tündérmadár (superb fairywren – Malurus cyaneus) – egy gyakori és közkedvelt kerti madár – akár 30–40 éven belül kipusztulhat a klímaváltozás hatásai miatt. A kutatók közel három évtizedes megfigyelési adatok alapján jutottak erre…
Franciaország bírálja az IPCC-jelentés késleltetésének tervét
Franciaország határozottan bírálta azokat a törekvéseket, amelyek késleltetnék az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület következő, kulcsfontosságú értékelő jelentésének megjelenését. Az IPCC-jelentések 5–7 évente készülnek, és a globális klí…
Átalakul a városi hőszigetek térképe
A városi hőszigethatásról gyakran úgy gondolkodunk, mint a városnövekedés elkerülhetetlen velejárójáról: minél nagyobb a beépítettség, annál forróbb lesz a város. Egy friss, nyílt hozzáférésű tanulmány azonban jóval árnyaltabb képet mutat. A kutatók…
Higany a levegőben: perlik az amerikai környezetvédelmi hatóságot a szabályok visszavonása miatt
Az Egyesült Államokban újabb jogi front nyílt a légszennyezés szabályozása körül: egészségügyi és környezetvédelmi szervezetek perelték be az U.S. Environmental Protection Agency-t, amiért visszavonta a szénerőművek higany- és toxikusanyag-kibocsátá…
Klímainformációs válság: a félretájékoztatás már nemzetbiztonsági kockázat
Az online térben terjedő klímainformációk torzulása már nem pusztán kommunikációs probléma, hanem a demokratikus működés és az éghajlat-politikai döntéshozatal egyik kulcskérdésévé vált – erre figyelmeztet egy friss ausztrál szenátusi jelentés, amel…
Anglia földhasználati fordulat előtt: a területek 7%-át természetre és megújulókra kellene fordítani
Anglia területeinek mintegy 7%-át kellene a természet helyreállítására, erdősítésre és megújulóenergia-termelésre fordítani ahhoz, hogy az ország teljesíteni tudja környezetvédelmi céljait – derül ki a brit kormány első átfogó földhasználati kerette…
Zöld” repülőgép-üzemanyag kérdőjelekkel: pálmaolaj a hulladékalapú ellátási láncban
Egy friss oknyomozó riport komoly kérdéseket vet fel a fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) valódi klímahatásával kapcsolatban. A világ legnagyobb „zöld” repülőgép-üzemanyag-termelője, a finn Neste ellátási láncában ugyanis olyan gyakorlatokra b…
Kié a tengerfenék? – Az USA vitatott lépése a mélytengeri nyersanyagokért
Az Egyesült Államok újraértelmezné, mi számít „amerikai” erőforrásnak – legalábbis ami a mélytengeri ásványkincseket illeti. Egy 2025-ös elnöki rendelet nyomán a kormányzat olyan területeken is bányászati tevékenységet tenne lehetővé, amelyek a nemz…
Patthelyzet a mélytengeri bányászat ügyében: nincs engedély, nő a moratórium támogatottsága
A Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (ISA) legutóbbi tanácsülése eredménytelenül zárult: sem a mélytengeri bányászat megkezdéséhez szükséges szabályozási keretrendszert (Mining Code) nem fogadták el, sem konkrét kitermelési engedélyeket nem adtak ki. A…
Nincs valódi ellentmondás a napelemek, az élelmiszertermelés és a természetvédelem között
Egy új, átfogó angliai földhasználati stratégia szerint a klímavédelmi, természetvédelmi és élelmiszer-termelési célok nem zárják ki egymást – sőt, megfelelő tervezéssel egyszerre is megvalósíthatók. A Carbon Brief elemzése bemutatja az első ilyen j…
A klímaválság ára: mennyibe kerül a halogatás?
A klímaváltozásról gyakran úgy beszélünk, mint környezeti vagy társadalmi kihívásról – pedig egyre világosabb, hogy ez egyben költségvetési és gazdasági kérdés is. Egy friss elemzés szerint, ha nem történik időben érdemi beavatkozás, a klímaválság h…
Az extrém hőhullámok rejtett kockázata: új módszer segít pontosabban mérni a klímaváltozás hatásait
A Grazi Egyetem kutatói olyan új mutatót dolgoztak ki, amely a hőhullámok és más extrém időjárási események összetett hatását képes egyetlen indexben számszerűsíteni. Az eredmények riasztó tendenciát rajzolnak ki: a hőséghez kapcsolódó összetett klí…
Kevés jót ígér az Európát fűtő Golf-áramlat eltolódása
A Qubit friss cikke egy olyan óceáni folyamatra hívja fel a figyelmet, amelynek következményei messze túlmutathatnak a tengertudomány határain: műholdas megfigyelések szerint eltolódás jelei láthatók abban az áramlási rendszerben, am…
Mit jelent Kína 15. ötéves terve a klímaváltozás szempontjából?
Kína 15. ötéves terve nem ígér látványos fordulatot, mégis kulcsfontosságú dokumentum: ebből derül ki, milyen irányba mozdul el a világ legnagyobb kibocsátója 2030-ig, vagyis abban az időszakban, amely döntő lesz a globális klímacélok szempontjából…
Városok, közösségek, alkalmazkodás – a KÉK az Európai Éghajlati Paktum partnere lett
A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) csatlakozott az Európai Éghajlati Paktum (European Climate Pact) partnerszervezeteihez. A kezdeményezés az Európai Bizottság által indított európai hálózat, amely közösségeket, szervezeteket és intézményeket kapcso…
Társadalmi vitára bocsátották az új magyar klímatörvény koncepcióját
Társadalmi vitára bocsátották az új magyar klímatörvény civil koncepcióját. A kezdeményezés mögött széleskörű szakmai és civil együttműködés áll: az elmúlt hónapokban több mint 180 szervezet és számos szakértő dolgozott közösen azon, hogy egy olyan…
Jogunk van-e fenntarthatatlan módon élni?
A CEU „Határtalan tudás” előadássorozatának egyik eseménye azt a kérdést járta körül, vajon van-e jogunk fenntarthatatlan módon élni. A beszélgetésen Jordán Ferenc ökológus, Sulyok Katalin biológus-jogász és Kurucz Kornélia biológus vettek részt, és…
Az EU még nincs felkészülve a klímaváltozás hatásaira
Az Európai Unió egyre súlyosabb klímakockázatokkal néz szembe, miközben az alkalmazkodási politikák és intézkedések még nem elég erősek – erre figyelmeztet az Európai Tudományos Klíma Tanácsadó Testület (ESABCC) friss jelentése. A Greenfo cikke szer…
Politikai nyomás alatt a klímatudomány az amerikai igazságszolgáltatásban
Az amerikai szövetségi bírák számára készített, tudományos bizonyítékok értékelését segítő kézikönyv legújabb kiadásából kikerült a klímatudománnyal foglalkozó fejezet – és ez komoly tiltakozást váltott ki a szerzők körében. A Reuters beszámolója sz…
Amikor az El Niño leárnyékolja a napenergiát – Klímaingadozás és napelemtermelés a billenő világban
A napenergia a globális energiatranszformáció egyik kulcsszereplője – de mi történik, ha maga az éghajlati rendszer ingatja meg a termelését?
Hideg Európa egy melegedő világban? Az Atlanti-óceán áramlásának összeomlása radikálisan átírhatná a teleinket
Miközben Európa a gyorsuló felmelegedéshez próbál alkalmazkodni, egy friss kutatás arra figyelmeztet: nem kizárt, hogy a jövő egyik legnagyobb klímakockázata épp a szélsőséges lehűlés lesz – legalábbis regionálisan.
Vízmegtartás, tápanyag és körforgás egyetlen természetes anyagban
Az aszályos nyarak árnyékában egyre többen keresik azokat a kertészeti megoldásokat, amelyek egyszerre segítik a vízmegtartást, javítják a talaj minőségét és csökkentik a vegyszerhasználatot. A Greendex interjúja egy meglepően kézenfekvő, mégis alul…
Amikor a sivatag energiát termel – Kína zöld szuperhatalommá válik, miközben az USA hátrál
A BBC látványos, adatokra építő riportja azt mutatja be, hogyan lett a világ legnagyobb kibocsátója egyben a megújulóenergia-forradalom motorja is – különösen most, amikor Donald Trump kormányzata visszalép a klímacéloktól és egy kulcsfontosságú tud…
1,7 °C küszöbén? – Klímasokk jöhet 2027-ben
Az The Telegraph publicisztikája szerint 2027-ben a világ először tapasztalhat meg egy 1,7 °C-os globális felmelegedési évet az 1880–1920-as átlaghoz képest. A szerző, Ambrose Evans-Pritchard, a Columbia University kutatóinak friss elemzésére hivatk…
TikTok a tudomány szolgálatában – influenszerek az álhírek ellen
A Nature riportja azt vizsgálja, hogyan próbálják kutatók és egészségügyi szakemberek ugyanazokat az eszközöket használni, mint az álhíreket terjesztő influenszerek – csak éppen a tudomány védelmében.
Olvadó jég, eltűnő kultúra – egy grönlandi szánhúzóbajnok története
Az The Associated Press február 17-én megjelent riportja személyes történeten keresztül mutatja meg, mit jelent a klímaváltozás a sarkvidéken élők számára. A főszereplő, az ötszörös grönlandi szánhúzóbajnok Jørgen Kristensen gyerekkora óta a kutyasz…
Filmet nézni, nem jelenetet – Mit üzen a brit tisztaáram-misszió Európának?
Chris Stark, a brit kormány 2030-as „tiszta áram” (Clean Power 2030) missziójának vezetője a Carbon Brief interjújában amellett érvel, hogy a tiszta energiára épülő átállás gazdasági logikája „egyre jobb és jobb”, miközben a fosszilisekhez való raga…
Hódok az autópálya árnyékában – természetes vízmérnökök a klímaválság idején
A hódokról még ma is makacsul tartja magát a kép, hogy kártékonyak, „pusztítják” a fákat, és csak problémát okoznak. A Legyél te is hódhívő! című dokumentumfilm ezzel a leegyszerűsítő narratívával megy szembe, és meggyőzően mutatja meg: aligha talál…