A Grazi Egyetem kutatói olyan új mutatót dolgoztak ki, amely a hőhullámok és más extrém időjárási események összetett hatását képes egyetlen indexben számszerűsíteni. Az eredmények riasztó tendenciát rajzolnak ki: a hőséghez kapcsolódó összetett klímakockázat Európában 2010 és 2024 között tízszeresére nőtt az 1961–1990 közötti időszakhoz képest.
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a korábbi klímakockázati modellek gyakran alábecsülték a veszélyeket. A hagyományos elemzések többnyire egy-egy hőmérsékleti rekordot vagy elszigetelt eseményt vizsgáltak, miközben a valós kockázatot inkább az egymást erősítő folyamatok – például a tartós hőhullámok, a nagy területeket érintő extrém események és azok időtartama – határozzák meg. Az új, úgynevezett össz-szélsőségességi index éppen ezt a komplexitást ragadja meg: egyszerre veszi figyelembe az extrém események intenzitását, gyakoriságát, időtartamát és térbeli kiterjedését.
A cikk arra is rámutat, hogy az új módszer nem csupán tudományos szempontból fontos. A pontosabb klímakockázati becslések alapvetően befolyásolhatják a pénzügyi szektor, az infrastruktúra-tervezés vagy éppen a városfejlesztés döntéseit. A hosszú ideig tartó hőhullámok például egyszerre terhelhetik túl az energiahálózatokat, zavarhatják a folyami szállítást és okozhatnak súlyos mezőgazdasági károkat – ezeknek az összetett hatásoknak a számszerűsítése eddig komoly kihívást jelentett.
A kutatók szerint az új index segítségével a „rejtett” klímakockázatok is láthatóvá válnak. Ez nemcsak a beruházási döntéseket és a biztosítási rendszereket alakíthatja át, hanem akár a klímaváltozással kapcsolatos jogi eljárásokban is fontos szerepet kaphat, mivel matematikai alapokon mutatja ki az extrém időjárási események és a globális felmelegedés közötti kapcsolatot.
Az eredmények ráadásul nem maradnak a tudományos közösség zárt rendszerében: a kutatók a módszert globálisan alkalmazhatóvá tették, és az adatok a ClimateTracer platformon szabadon hozzáférhetők lesznek. Ez lehetőséget ad arra is, hogy kisebb önkormányzatok, vállalatok vagy regionális döntéshozók is pontosabb képet kapjanak a rájuk leselkedő klímakockázatokról – ami különösen fontos lehet a hőhullámokkal és aszályokkal egyre gyakrabban szembesülő közép-európai térségben.
