Témáink

Az energetikai átállás összetett kihívásairól őszintén kell beszélnünk. A megújuló (zöld) energiaforrások térnyerése elengedhetetlen, de minden technológiai megoldásnak megvan az ára. A napelem- és akkumulátorgyártás környezeti hatásaitól kezdve a víz-, szél- és naperőművek ökológiai következményeiig számos szempontot kell mérlegelnünk. Az elektromos közlekedés jelenlegi korlátai, az energiatárolás kihívásai mind olyan kérdések, amelyekkel szembe kell néznünk. A valódi megoldás az energiaigény csökkentésében rejlik – az épületek szigetelésétől kezdve a tudatos fogyasztói magatartásig.

Az épített környezet alakítása kulcsszerepet játszik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. Mai szemmel újra kell értelmeznünk az építészet szerepét: a hangsúly az új építésről áttevődik a meglévő épületállomány klímaadaptív megújítására. Természetes megoldásokat keresünk a hőszigetelésre, árnyékolásra, szellőzésre. A közösségi terek újragondolásával, a többfunkciós zöldfelületek kialakításával és az okos vízgazdálkodással élhetőbb városokat teremthetünk. A frugal innovation (takarékos fejlesztés) szellemében az egyszerű, de hatékony megoldásokat részesítjük előnyben, miközben nagy hangsúlyt fektetünk az építőanyagok újrahasznosítására és a természetes építészeti megoldások felelevenítésére.

A gazdasági termeléshez szükséges nyersanyagkészletek végesek, miközben a fogyasztás folyamatosan nő. A körforgásos gazdaság szemlélete szerint a termékek életciklusát úgy kell tervezni, hogy maximalizáljuk az erőforrások újrafelhasználását. E szemlélet szerint nincs "hulladék", csak másodlagos nyersanyag. Ez a megközelítés nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem gazdasági szükségszerűség is, különösen a nyersanyagszegény Európában.

A klímaváltozás mentális egészségre gyakorolt hatása egyre nyilvánvalóbb. A klímaszorongás különösen a fiatalabb generációkat érinti, de mindannyiunkra hatással van. A tehetetlenség érzése, a jövőtől való félelem és a növekvő stressz mellett szembe kell néznünk a közösségek széttöredezettségével is. A klímakommunikáció jelenlegi formái gyakran nem érik el céljukat – új utakat kell találnunk az emberek megszólítására és aktivizálására. A közösségépítés és az empátia fejlesztése kulcsfontosságú a változások kezeléséhez.

A klímaváltozás társadalmi hatásai már most is érezhetők és várhatóan tovább mélyülnek. A növekvő egyenlőtlenségek, a lakhatási válság és a klímamenekültek kérdése összetett kihívások elé állítja társadalmainkat. A mesterséges intelligencia térnyerése további bizonytalanságot szül a munkaerőpiacon. A megoldások között szerepel a közösségi lakhatási formák (co-housing) fejlesztése, a garantált alapjövedelem lehetőségének vizsgálata és az állampolgári aktivitás erősítése. Kulcsfontosságú az összefogás és a döntéshozókra gyakorolt nyomás, hogy minden állampolgár számára megfelelő keretek között és minőségben biztosítsák a közszolgáltatásokat és a hozzáférést a klímaadaptív élethez szükséges forrásokhoz, eszközökhöz, megoldásokhoz. 

A klímaváltozás már most is drámai hatással van természeti környezetünkre. A szélsőséges időjárási jelenségek – villámárvizek, váratlan viharok, elhúzódó hőhullámok – egyre gyakoribbá válnak olyan területeken is, ahol korábban ismeretlenek voltak. A termőtalaj pusztulása, az erdők fogyatkozása és a vízgazdálkodási problémák sürgős beavatkozást igényelnek. Különösen kritikus a vízmegtartás kérdése: a természetes vízkörforgás fenntartása és az okos vízgazdálkodás nélkül nem képzelhető el fenntartható jövő.