Kína technológiai vonzereje geopolitikai feszültségek idején is erősödik
A Xinhua kommentárja szerint Kína egyre inkább globális innovációs központként jelenik meg, amely nemcsak gazdasági, hanem technológiai és energetikai szempontból is vonzza a nemzetközi partnereket.
A fenntarthatósági aggályok ellenére rekordösszegű támogatást kapott a biomassza-erőmű
A Drax Group észak-yorkshire-i biomassza-erőműve 2025-ben közel 1 milliárd font állami támogatást kapott a faalapú tüzelésű villamosenergia-termelésért – derül ki az Ember elemzéséből. A létesítmény az Egyesült Királyság áramtermelésének mintegy 4,5…
Moduláris atomreaktorok: ipari áttörés vagy kockázatos zsákutca?
A brit kormány közel 600 millió fonttal támogatja a Rolls-Royce kis moduláris atomreaktorainak (SMR) fejlesztését, ami új lendületet adhat az atomenergia „új generációjának”.
A drágább energia sem riasztja el az európaiakat a zöld átállástól
Egy friss felmérés szerint az európaiak többsége határozottan támogatja a megújuló energiaforrásokra való átállást – még akkor is, ha ez rövid távon magasabb energiaszámlákkal jár. A kutatás rámutat: a klímavédelem mellett egyre in…
Klímapolitika mint politikai eszköz: Orbán Viktor retorikája és a valóság közötti szakadék
Magyarországon a klímavédelem egyre inkább politikai eszközzé válik: miközben Orbán Viktor az utóbbi években klímabarát retorikát kezdett használni, szakértők szerint a kormány tényleges politikája továbbra is következetlen és opport…
Melegedő óceánok, pusztítóbb viharok: a tengeri hőhullámok felerősítik a ciklonok kárait
Egy új kutatás szerint a tengeri hőhullámokon áthaladó trópusi ciklonok akár közel kétszer akkora gazdasági károkat okozhatnak, mint más viharok.
Klímaszkeptikusok és politikai szövetségek: mi forog kockán az amerikai környezetpolitika átalakításában?
Az amerikai környezetpolitika radikális átalakításának egyik kulcsszereplője Lee Zeldin, az Environmental Protection Agency vezetője, akinek munkáját nyíltan ünnepelték a klímaszkeptikus Heartland Institute konferenciáján.
Új korszak a nyílt tengerek védelmében – de még sok a nyitott kérdés
2026 elején hatályba lépett a nyílt tengerek biológiai sokféleségének védelméről szóló nemzetközi megállapodás (BBNJ), amely a Föld felszínének közel felét és az óceánok kétharmadát érinti. A most lezárult előkészítő bizottsági ülés (PrepCom III) cé…
Ipari állattartás és lazuló szabályozás: merre tart az élelmiszertermelés?
Az Egyesült Királyságban a kormány olyan tervezési (engedélyezési) szabályok módosításán dolgozik, amelyek megkönnyíthetik az intenzív állattartó telepek – különösen baromfitelepek – létesítését. A The Guardian által megszerzett dokumentumok szerint…
Rekord és ellentmondás: nő a megújulók aránya, mégis erősödik a fosszilis energia pozíciója
Az Egyesült Királyság villamosenergia-termelése 2025-ben történelmi fordulóponthoz érkezett: a megújuló energiaforrások – elsősorban szél- és napenergia – már az áramtermelés több mint felét (52,5%) adták. Ez fontos mérföldkő a dekarbonizáció felé v…
Klímatudomány a politikai csapdájában
A IPCC következő nagy jelentésciklusát (AR7) példátlan politikai patthelyzet kíséri – és ez jóval többről szól, mint technikai időzítésről. A cikk részletesen bemutatja, hogy a tudományos jelentések publikálásának ütemezése hogyan vált a nemzetközi…
Amikor a termés a földön marad: az energiaárak hatása a mezőgazdaságra
A Fülöp-szigeteki példán keresztül mutatja be ez a cikk, hogy a globális energiapiaci folyamatok miként gyűrűznek be a mindennapi élelmiszertermelésbe – és hogyan vezethetnek egészen odáig, hogy a gazdák inkább nem takarítják be a te…
Nem mindenhol jó az erdő: amikor a fásítás is árt
A klímaváltozás elleni küzdelemben az erdősítés gyakran „mindenre jó” megoldásként jelenik meg – ez a cikk azonban fontos árnyalatokat hoz a képbe. A hazai példákon keresztül bemutatja, hogy a nem megfelelő helyre telepített erdők ak…