A biomassza-égetés sokáig a klímabarát energiatermelés egyik kulcsmegoldásának számított, különösen a szén-dioxid-leválasztással kombinált (BECCS) technológiák megjelenésével.
Egy friss, a Nature Sustainability folyóiratban megjelent tanulmány azonban alapjaiban kérdőjelezi meg ezt a narratívát: a kutatók szerint a faalapú biomassza égetése még ezekkel az eljárásokkal együtt is jelentős kibocsátással jár, sőt rövid és középtávon akár a fosszilis tüzelőanyagoknál is kedvezőtlenebb lehet.
A probléma nemcsak az erőművi működés során jelentkezik. A kibocsátások jelentős része már a kitermelés, feldolgozás és szállítás során a légkörbe kerül, így ezek leválasztása eleve nem megoldott. Eközben a fatüzelés energiahatékonysága is alacsonyabb, miközben egységnyi energiára vetítve magasabb kibocsátással jár.
A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy a biomassza széles körű alkalmazása hatalmas területi igénnyel járna, ami az élelmiszertermelés, a természetes ökoszisztémák és a biodiverzitás rovására menne. Mindez különösen aktuális kérdés Magyarországon is, ahol a biomassza továbbra is támogatott és gyakran „zöld” megoldásként jelenik meg az energiapolitikában.
A cikk fontos emlékeztető arra, hogy nem minden megújuló energiaforrás egyformán fenntartható – és hogy a klímavédelmi megoldások értékelésénél a teljes életciklust érdemes figyelembe venni.
