Az Európai Unió egyre súlyosabb klímakockázatokkal néz szembe, miközben az alkalmazkodási politikák és intézkedések még nem elég erősek – erre figyelmeztet az Európai Tudományos Klíma Tanácsadó Testület (ESABCC) friss jelentése. A Greenfo cikke szerint Európa különösen kitett a változásoknak: a kontinens mintegy kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag.
A felmelegedés már most is komoly következményekkel jár. Az időjárási és éghajlati szélsőségek okozta gazdasági károk az EU-ban évente mintegy 45 milliárd eurót tesznek ki, ami ötszöröse az 1980-as években mért értéknek. A rendkívüli hőség pedig az elmúlt években több tízezer korai halálesetet okozott – csak 2025 nyarán becslések szerint mintegy 24 ezer ember életét követelte.
A klímakockázatok Európa-szerte egyre látványosabbak. A közelmúltban Spanyolország és Portugália pusztító viharokkal, áradásokkal és vihardagállyal szembesült, miközben a kontinens más részein rekordméretű erdőtüzek, árvizek és aszályok sújtják a gazdaságot és az infrastruktúrát. Az elmúlt évtizedekben az extrém időjárás okozta károk összesen 822 milliárd euróra rúgtak Európában.
A tanulmány szerint a jelenlegi klímapolitikai intézkedések elsősorban a kibocsátáscsökkentésre koncentrálnak, miközben az alkalmazkodás terén komoly hiányosságok vannak. A szakértők hangsúlyozzák: a két terület nem választható szét – a kibocsátások csökkentése és az alkalmazkodás egymást kiegészítve képes mérsékelni a kockázatokat.
Az ESABCC több javaslatot is megfogalmaz az EU számára. Ezek közé tartozik az egységes klímakockázati értékelések bevezetése, egy hosszú távú, klímareziliens Európát célzó stratégia kialakítása, valamint a köz- és magánforrások erőteljesebb mozgósítása az alkalmazkodási intézkedések finanszírozására. A szakpolitikai példák között szerepel az árvízveszélyes területek beépítésének korlátozása, a városi hőhullámok elleni tervezés és az aszály sújtotta mezőgazdaság célzott támogatása.
A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon is egyre érzékelhetőbbek a klímaváltozás hatásai: 2024-ben az ország átlaghőmérséklete 2,1 °C-kal haladta meg a közelmúlt átlagát, a mezőgazdasági károk többségét pedig aszály okozta. A lakossági felmérések szerint a magyarok túlnyomó többsége már személyesen is tapasztalt szélsőséges időjárási eseményeket az elmúlt években.
A jelentés üzenete egyértelmű: Európának nemcsak a klímaváltozás mérséklésére kell összpontosítania, hanem gyorsabban és következetesebben kell felkészülnie a már elkerülhetetlen hatásokra is.
