Az Egyesült Királyság villamosenergia-termelése 2025-ben történelmi fordulóponthoz érkezett: a megújuló energiaforrások – elsősorban szél- és napenergia – már az áramtermelés több mint felét (52,5%) adták. Ez fontos mérföldkő a dekarbonizáció felé vezető úton, különösen annak fényében, hogy az ország 2030-ra nagyrészt karbonsemlegessé kívánja tenni az energiaszektort.
A kép azonban korántsem egyértelműen pozitív. A megújulók térnyerése mellett a fosszilis energiahordozók, különösen a földgáz szerepe is nőtt: a gázalapú áramtermelés 31,5%-os részesedéssel továbbra is a legnagyobb egyedi forrás maradt. A növekedés részben azzal magyarázható, hogy a nukleáris termelés visszaesett az elöregedő erőművek leállása és karbantartási problémák miatt.
Fontos fejlemény ugyanakkor, hogy 2025 volt az első év több mint 140 év után, amikor az országban már nem termeltek áramot szénből – ez a széntüzelés teljes kivezetésének szimbolikus és gyakorlati jelentőségét is mutatja.
A cikk jól rávilágít az energiarendszerek átalakulásának egyik alapvető dilemmájára: a megújulók gyors bővülése önmagában nem jelenti a fosszilis energia azonnali visszaszorulását. Az átmeneti időszakban a különböző energiaforrások egymás mellett léteznek, és a rendszer stabilitása gyakran továbbra is fosszilis kapacitásokra támaszkodik.
A Klímaplatform szempontjából ez a példa különösen tanulságos: a zöld átmenet nem lineáris folyamat, hanem ellentmondásokkal teli átrendeződés, ahol a technológiai fejlődés, az infrastruktúra és az energiapolitikai döntések egyszerre alakítják a kibocsátások alakulását.
(Angol nyelven)
