Hideg Európa egy melegedő világban? Az Atlanti-óceán áramlásának összeomlása radikálisan átírhatná a teleinket

Miközben Európa a gyorsuló felmelegedéshez próbál alkalmazkodni, egy friss kutatás arra figyelmeztet: nem kizárt, hogy a jövő egyik legnagyobb klímakockázata épp a szélsőséges lehűlés lesz – legalábbis regionálisan.
A Carbon Brief által bemutatott tanulmány az Atlanti-óceán egyik kulcsfontosságú áramlási rendszerének, az AMOC-nak (Atlantic Meridional Overturning Circulation) az esetleges összeomlását vizsgálja. Ez az óceáni „hőszállító szalag” juttat meleg vizet a trópusokról Európa térségébe, jelentősen enyhítve a kontinens klímáját. Ha ez a rendszer meggyengülne vagy leállna, az alapjaiban rendezhetné át az európai éghajlatot.
A modellezés szerint egy körülbelül 2°C-kal melegebb világban – vagyis nagyjából a jelenlegi globális pálya mentén – az AMOC összeomlása Észak- és Nyugat-Európában olyan mértékű téli lehűlést okozhatna, amely felülírja az üvegházhatású gázok miatti melegedést. A kutatás extrém hideg teleket vetít előre: Londonban a ritka hidegbetörések akár mínusz 20 fok közelébe is süllyedhetnek, Skandináviában pedig még drasztikusabb értékek is elképzelhetők.
Mindez nem „jégkorszakot” jelentene, hanem erősen megnövekvő szezonális kontrasztot: a nyarak továbbra is melegek maradhatnak, miközben a telek szélsőségesen hideggé válnának. A modellek szerint a tengeri jég is jóval délebbre húzódhatna, tovább erősítve a lehűlést.
A cikk ugyanakkor hangsúlyozza: a kutatás nem azt állítja, hogy az AMOC összeomlása küszöbön áll, és nem a következő évtizedek konkrét forgatókönyvét írja le. A tudományos vita továbbra is élénk az áramlási rendszer gyengülésének mértékéről, az esetleges billenőpontról és annak időzítéséről. A tanulmány inkább azt vizsgálja, milyen klímaállapot alakulhatna ki hosszabb távon, ha a rendszer valóban átbillen.
A Carbon Brief anyaga azért különösen fontos, mert rámutat: a klímaváltozás nem pusztán egyenletes melegedést jelent. A Föld éghajlati rendszereiben olyan fordulópontok rejtőznek, amelyek regionálisan akár ellentétes irányú hatásokat is kiválthatnak. Európa jövője így nemcsak a globális hőmérséklet emelkedéséről, hanem az óceáni áramlások stabilitásáról is szól. (Angol nyelven)




