Magyarországon a klímavédelem egyre inkább politikai eszközzé válik: miközben Orbán Viktor az utóbbi években klímabarát retorikát kezdett használni, szakértők szerint a kormány tényleges politikája továbbra is következetlen és opportunista.
A fordulat mögött részben a társadalmi nyomás áll: felmérések szerint a magyarok többsége komoly problémának tartja a klímaváltozást, és úgy véli, a kormány nem tesz eleget. Ugyanakkor a lakosság támogatása korlátozott, ha az intézkedések közvetlen anyagi terhekkel járnak.
Orbán korábban rendszeresen bírálta az uniós klímapolitikát, elitista és gazdaságilag káros intézkedésként beállítva azt. Bár Magyarország hivatalosan támogatja a nemzetközi klímacélokat – például az Intergovernmental Panel on Climate Change munkájára épülő törekvéseket és a Paris Agreement céljait –, a hazai intézkedések gyakran nem tükrözik ezt az elköteleződést.
Az energiapolitikában vegyes kép rajzolódik ki: a napenergia gyorsan bővül, miközben a szélenergia szabályozási akadályokba ütközik, és a fosszilis energiahordozók kivezetése lassú. A kormány emellett erősen támaszkodik az atomenergiára is.
Szakértők szerint a legnagyobb kockázat az, hogy a klímapolitika könnyen válhat újra a „Brüsszel kontra nemzeti érdekek” narratíva részévé – különösen akkor, ha az uniós intézkedések növelik a lakossági költségeket. Ez a dinamika a jövőbeli uniós döntéseknél, például a 2040-es kibocsátáscsökkentési célok meghatározásakor is meghatározó lehet.
(Angol nyelven)
