Az aszályt még mindig elsősorban mezőgazdasági problémaként kezeljük, pedig a vízhiány egyre inkább gazdasági és társadalmi kockázattá válik. A WWF Magyarország szakértője szerint, ha a következő években tartósan fennmaradnak az alacsony vízhozamok, a hőhullámok és a növekvő ipari vízigény, akkor a víz ugyanolyan növekedési korláttá válhat Magyarország számára, mint az energia. Egy súlyos aszályos időszakban a GDP-veszteség akár 4–7 százalékot is elérhet.
A megoldás nem csupán új vízügyi beruházásokban rejlik. A szakértők szerint a szemléletváltás legalább ilyen fontos: a víz korlátlan rendelkezésre állásának illúzióját fel kell váltania a helyi vízvisszatartásnak, az esővíz hasznosításának, a természetalapú megoldásoknak és a víztakarékos életmódnak. A kérdés már nem az, hogy alkalmazkodnunk kell-e a szárazodó éghajlathoz, hanem az, hogy ezt tudatos tervezéssel tesszük-e meg, vagy a krízisek kényszerítenek rá bennünket.
