Társadalmi vitára bocsátották az új magyar klímatörvény civil koncepcióját. A kezdeményezés mögött széleskörű szakmai és civil együttműködés áll: az elmúlt hónapokban több mint 180 szervezet és számos szakértő dolgozott közösen azon, hogy egy olyan javaslatcsomag szülessen, amely valódi választ ad az éghajlatváltozás egyre erősödő kihívásaira.
Az új törvény szükségességét az Alkotmánybíróság 2025-ös döntése is megerősítette. A testület kimondta, hogy a jelenlegi szabályozás nem nyújt megfelelő választ az éghajlatváltozás okaira és következményeire, ezért az Országgyűlésnek 2026. június 30-ig új klímatörvényt kell alkotnia. A most nyilvánosságra hozott koncepció ehhez a folyamathoz kíván szakmai és társadalmi alapot adni.
A javaslat nem csupán egyetlen célszámot vagy kibocsátási vállalást fogalmaz meg, hanem egy átfogó klímapolitikai keretrendszer kialakítására tesz kísérletet. A koncepció egyszerre foglalkozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az ország alkalmazkodóképességének erősítésével, a vízgazdálkodás és a tájhasználat kérdéseivel, a természetes élőhelyek védelmével, valamint a pénzügyi és intézményi feltételek megteremtésével. A kezdeményezők szerint a cél egy olyan szabályozás, amely figyelembe veszi a tudományos eredményeket, a jövő nemzedékek érdekeit, valamint a társadalmi igazságosság szempontjait is.
A most elindult társadalmi egyeztetés fontos része ennek a folyamatnak. A koncepció készítői arra törekednek, hogy minél szélesebb körű párbeszéd alakuljon ki a javaslatról, és a beérkező észrevételek hozzájáruljanak a végleges javaslat kialakításához. A társadalmi vita időszakában bárki megismerheti a koncepciót és véleményt is formálhat róla, a következő hetekben pedig szakmai beszélgetések és nyilvános fórumok is segítik a közös gondolkodást.
A folyamatban számos civil és szakmai szervezet vesz részt. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) is csatlakozott azokhoz a szervezetekhez, amelyek támogatják az új klímatörvény koncepciójának kidolgozását és a társadalmi egyeztetést. A kezdeményezés célja ugyanis éppen az, hogy a klímavédelem kérdése minél szélesebb társadalmi bázisra épüljön, és a törvény megalkotását valódi párbeszéd kísérje.
A szervezők arra biztatnak minden érdeklődőt – szakmai szereplőket, civil szervezeteket, önkormányzatokat és magánszemélyeket –, hogy vegyenek részt a társadalmi vitában, ismerjék meg a koncepciót, és osszák meg javaslataikat.
A társadalmi vita felülete itt érhető el:
A véleményeket a kezdeményezők összesítik, és a beérkező javaslatokat figyelembe veszik a végleges, az Országgyűlés elé kerülő javaslat kidolgozásakor.
