Orbán Viktor 16 évnyi kormányzása után vereséget szenvedett, és a Magyar Péter vezette Tisza Párt kerülhet hatalomra – de mit jelent ez valójában a klímavédelem és az energiapolitika szempontjából?
A nemzetközi elemzések szerint Magyarország az elmúlt években aránytalanul nagy hatással volt az EU klímapolitikájára: rendszeresen lassította vagy akadályozta a közös döntéshozatalt, különösen az orosz energiahordozókról való leválás és a kibocsátáscsökkentési célok terén. Bár a kormány itthon több klímacélt is vállalt – például a szénkivezetést vagy a napenergia bővítését –, az uniós szinten gyakran konfrontatív szerepet játszott.
Az új politikai helyzet változást hozhat ebben: a szakértők szerint a Tisza-kormány várhatóan együttműködőbb lesz az EU-val, ami felgyorsíthatja a „zöld” források lehívását és a beruházásokat. Ugyanakkor fontos látni, hogy ez nem feltétlenül jelent radikális klímapolitikai fordulatot. Magyar Péter programja inkább pragmatikus: egyszerre támogatná a megújuló energia arányának növelését, az energiahatékonysági fejlesztéseket és – legalább rövid távon – a meglévő energiarendszer fenntartását.
Kiemelt cél az orosz energiafüggőség csökkentése, de a vállalt 2035-ös határidő későbbi, mint az EU tervei. Eközben a lakossági energiaárak politikai érzékenysége továbbra is erősen korlátozza a mozgásteret, különösen az olyan intézkedések esetében, mint az új kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2).
A kép tehát összetett: miközben Magyarország várhatóan kevésbé lesz „fékező erő” az EU klímapolitikájában, nem valószínű, hogy éllovassá válik. A következő időszak kulcskérdése inkább az lesz, hogy a rendelkezésre álló uniós források és a politikai nyitás mennyiben tud valódi, társadalmilag is elfogadott zöld átmenetet elindítani.
(Angol nyelven)
