A klímavédelem paradoxona: sürget az idő, de a társadalmi ellenállás határt szab
Stéphane Dion friss véleménycikke élesen rávilágít arra a politikai és társadalmi feszültségre, amely ma a klímavédelmi törekvések egyik legnagyobb akadálya.
Városi méhek: természet a tetőkön
Berlinben – és egyre több nagyvárosban világszerte – új lendületet kap a méhészkedés: tetőkön, udvarokban és közösségi kertekben jelennek meg kaptárak, miközben a városlakók egyszerre keresik a természethez való kapcsolódást és egy fenntarthatóbb él…
Papíron védett, valójában nem: mit számítunk természetvédelemnek?
A biológiai sokféleség megőrzését célzó nemzetközi vállalások – köztük az úgynevezett „30×30” cél – szerint 2030-ig a szárazföldi és tengeri területek 30%-át védelem alá kell helyezni. Egy friss kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi sz…
Közel a rekord: 2026 a történelem egyik legmelegebb éve lehet
A 2026-os év már most a mért legmelegebb évek közé tartozik, és jó eséllyel a második legmelegebbként zárhat. A globális hőmérsékleti adatok alapján az év első hónapjai rekordközeli értékeket mutatnak, annak ellenére, hogy az év elején még a hűtő ha…
A 8 milliárd ember dilemmája: hol vannak a bolygó határai?
Egy friss kutatás szerint a Föld jelenlegi népessége már meghaladja azt a szintet, amely hosszú távon fenntartható lenne a bolygó erőforrásai szempontjából.
Hőhullámok és alultápláltság: hogyan mélyíti a klímaváltozás a társadalmi különbségeket
A klímaváltozás hatásai egyre több területen válnak kézzelfoghatóvá – egy friss kutatás szerint a gyermekkori alultápláltság kockázata is szoros összefüggést mutat a hőmérséklet emelkedésével.
A biomassza mint „zöld” zsákutca? – Új kutatás kérdőjelezi meg a fatüzelés klímaelőnyeit
A biomassza-égetés sokáig a klímabarát energiatermelés egyik kulcsmegoldásának számított, különösen a szén-dioxid-leválasztással kombinált (BECCS) technológiák megjelenésével.
Mit jelent az Orbán-korszak vége a klíma- és energiapolitikában?
Orbán Viktor 16 évnyi kormányzása után vereséget szenvedett, és a Magyar Péter vezette Tisza Párt kerülhet hatalomra – de mit jelent ez valójában a klímavédelem és az energiapolitika szempontjából?
Több fa, mint erdő? – Fenntarthatatlan pályán a hazai tűzifahasználat
A magyar háztartások jelentős része ma is tűzifával fűt, de egy friss kutatás szerint ez a rendszer hosszú távon nem fenntartható – sem társadalmi, sem környezeti szempontból. Az Energy Policy folyóiratban megjelent tanulmány részletes, településszi…
Kína technológiai vonzereje geopolitikai feszültségek idején is erősödik
A Xinhua kommentárja szerint Kína egyre inkább globális innovációs központként jelenik meg, amely nemcsak gazdasági, hanem technológiai és energetikai szempontból is vonzza a nemzetközi partnereket.
A fenntarthatósági aggályok ellenére rekordösszegű támogatást kapott a biomassza-erőmű
A Drax Group észak-yorkshire-i biomassza-erőműve 2025-ben közel 1 milliárd font állami támogatást kapott a faalapú tüzelésű villamosenergia-termelésért – derül ki az Ember elemzéséből. A létesítmény az Egyesült Királyság áramtermelésének mintegy 4,5…
Moduláris atomreaktorok: ipari áttörés vagy kockázatos zsákutca?
A brit kormány közel 600 millió fonttal támogatja a Rolls-Royce kis moduláris atomreaktorainak (SMR) fejlesztését, ami új lendületet adhat az atomenergia „új generációjának”.
A drágább energia sem riasztja el az európaiakat a zöld átállástól
Egy friss felmérés szerint az európaiak többsége határozottan támogatja a megújuló energiaforrásokra való átállást – még akkor is, ha ez rövid távon magasabb energiaszámlákkal jár. A kutatás rámutat: a klímavédelem mellett egyre in…