Fő tartalom átugrása
David Michel, Will Todman és Jennifer Jun:

Teherán gyorsuló vízválsága műholdképeken

Megjelent: 2025. november 25 | Center for Strategic and International Studies

| KÉK | Természet, Társadalom

Teherán ma a modern nagyvárosok egyik legsúlyosabb vízválságát éli át. A CSIS szakértői által elemzett műholdfelvételek alapján a várost ellátó öt fő víztározóból négy drámai mértékben zsugorodott 2025 nyara és ősze között – jóval túl a megszokott szezonális ingadozáson. A Lar és Latyan tározók több mint 70%-os felszíncsökkenése már nemcsak egy hosszan tartó aszályt jelez, hanem egy összeomló vízgazdálkodási rendszer következményét.

A cikk bemutatja, hogyan fonódik össze Teheránban az évtizedes túlhasználat, az urbanizáció és a rossz szabályozás. A város vízfogyasztása jóval meghaladja a medence természetes eltartóképességét: a zöldfelületek 90%-os eltűnése, az engedély nélküli beépítések, valamint a súlyosan alulárazott vízdíjak mind hozzájárultak ahhoz, hogy a főváros hálózata már a beérkező víz egyharmadát is elveszíti szivárgások és lopások miatt.

A mezőgazdasági vízfelhasználás – amely Iránban a teljes vízigény 90%-át teszi ki – tovább mélyíti a válságot. Az illegális kutak és a túlzott talajvízkivétel évente több mint 100 millió m³-rel apasztják a teheráni vízadó rétegeket, miközben a klímamodellek tartósabb és intenzívebb száraz időszakokat jeleznek előre.

A vízhiány nemcsak környezeti, hanem társadalmi és politikai válságot is táplál. A föld süllyedése, az áramellátás akadozása, a mezőgazdasági termelés visszaesése és a porviharok erősödése mind fokozzák a lakossági terheket. A kormány már víznyomás-csökkentést és palackos víz-rendelést vezetett be, sőt az iráni elnök szerint akár a főváros részleges kitelepítése sem kizárt. Ennél radikálisabb kijelentés pedig aligha mutathatná jobban a helyzet súlyát.

A szerzők szerint a valódi megoldásokat a politikai-gazdasági rendszer mélyen gyökerező érdekei akadályozzák: a vízigényes ágazatok leépítése, az árazási reformok vagy a „vízmaffia” visszaszorítása mind olyan lépések lennének, amelyek a rezsim stabilitását is veszélyeztetnék. A kérdés így már nem az, hogy szükség van-e átalakításra, hanem az, képes-e Irán végrehajtani azokat, mielőtt Teherán élhetetlenné válik.

(Angol nyelven)