Egy látszólag pozitív hír – rekordmennyiségű fa telepítése Szegeden – mögött komoly szakmai és ökológiai kérdések húzódnak meg. A BYD ipari park és a Liliomkert lakópark közé tervezett véderdő célja a zaj- és környezeti terhelés csökkentése, ám a kivitelezés módja heves kritikát váltott ki a természetvédelmi szakemberek körében.
Dr. Margóczi Katalin írása arra hívja fel a figyelmet, hogy a telepítés során kizárólag idegenhonos, sőt több esetben inváziós fafajokat választottak. Ezek a fajok – bár gyors növekedésük miatt rövid távon látványos eredményt hozhatnak – hosszú távon súlyosan veszélyeztetik az őshonos élővilágot, csökkentik a biodiverzitást, és visszafordíthatatlan ökológiai károkat okozhatnak.
A szerző részletesen bemutatja, miért problematikus az a szemlélet, amely a klímaváltozásra való hivatkozással háttérbe szorítja az ökológiai szempontokat, és miért lett volna lehetséges – szakmailag megalapozott módon – őshonos fajokból is megfelelő véderdőt létrehozni. Az írás különösen kritikus abból a szempontból, hogy az akcióban erdészeti diákok is részt vettek, ami felveti a szakmai képzés és a természetvédelmi tudás átadásának felelősségét.
A cikk rávilágít arra is, hogy bár a jogszabályi környezet lassan elmozdul a települési zöldinfrastruktúra minőségi, ökológiai alapú megközelítése felé, ezek az előírások jelenleg még megkerülhetők. A valódi változást a döntéshozók és a társadalom szemléletváltása hozhatja el: annak felismerése, hogy a „zöldítés” nem pusztán mennyiségi, hanem minőségi kérdés is.
