Az elmúlt tíz évben világszerte robbanásszerűen megnőtt a klímaperek száma, és a bíróságok egyre fontosabb szerepet játszanak abban, hogy a kormányokat és a nagy szennyező vállalatokat felelősségre vonják klímavédelmi kötelezettségeik elmulasztásáért. A Climate Litigation Network friss jelentése szerint a perek mára olyan jogi alapokat teremtettek, amelyek egyértelmű kötelezettségeket róznak a döntéshozókra az emberek klímakárokkal szembeni védelme érdekében.
A jelentés az ikonikus Urgenda-ügytől kezdve pakisztáni, svájci, ausztrál és német eseteken át mutatja be, hogyan gyengültek meg a kormányok és vállalatok hagyományos védekezési stratégiái – például hogy „a klímapolitika túl összetett”, vagy hogy „egy ország kibocsátása csak csepp a tengerben”. A bíróságok mind gyakrabban mondják ki: a veszélyes klímaváltozás megelőzése jogi kötelezettség, és a nagy kibocsátók nem „szennyezhetnek következmények nélkül”.
A perek nemcsak közvetlen döntéseket hoznak, de visszaadják az állampolgároknak a cselekvőképesség és a számonkérés lehetőségét is – olyan helyzetben, amikor a társadalom túlnyomó része erősebb klímalépéseket várna, mégis kevéssé bízik a kormányzati ígéretekben.
