The Washington Post beszámolója szerint Spanyolország délnyugati részén, az andalúziai Grazalema térségében az év eleje óta több mint 2300 milliméter eső esett, ebből mintegy 2000 milliméter mindössze 20 nap alatt. Ez nagyjából egy teljes éves csapadékmennyiségnek felel meg.
A heves esőzések hátterében egymást követő, nagy nedvességtartalmú légköri folyók állnak, amelyek az Atlanti-óceán trópusi térségeiből szállítanak páradús levegőt az Ibériai-félszigetre. Az így érkező nedvesség a hegyvidéki területeken intenzív csapadékká alakul, áradásokat és földcsuszamlásokat okozva.
Rekordközeli értékek
Grazalema Spanyolország egyik legcsapadékosabb térsége, éves átlaga mintegy 1900 milliméter. A mostani eseménysor azonban többhetes és többhónapos rekordokat is megdönthet. Február 3-án egyetlen nap alatt 250–500 milliméter eső hullott, ami a spanyolországi mérések történetében is szélsőségesnek számít.
A cikk rámutat: 2026-ban a sarki örvény (polar vortex) megbomlása – amely Észak-Amerikában rendkívüli hideget okozott – Európában a viharzóna délebbre tolódásához járult hozzá. A melegebb légkör pedig több nedvességet képes megtartani, így a csapadékhullás intenzívebbé válhat.
Elöntött települések, kitelepítések
A Leonardo és Marta névre keresztelt viharok nyomán több ezer embert kellett kitelepíteni Andalúziában, a Guadalquivir folyó mentén és Córdoba térségében is. A telített mészköves talajvízrendszer miatt a víz nemcsak a folyómedrekből lépett ki, hanem a felszín alól is feltört.
A spanyol kormány támogatást ígért az érintett régióknak, miközben újabb viharhullámok érkezése várható.
Globális összefüggések
A cikk egy korábbi Washington Post-vizsgálatra is hivatkozik, amely szerint Spanyolország a fokozódó légköri nedvességáramlások egyik európai gócpontja. 2026 januárjában a Föld felszínének mintegy 65%-án mértek az átlagosnál magasabb légköri nedvességszintet.
Bár az egyes események mögött több tényező áll, a melegedő klíma által erősített vízgőz-körforgás kulcsszerepet játszik a szélsőséges csapadékhullások gyakoribbá és intenzívebbé válásában.
A kérdés már nem az, hogy előfordulnak-e ilyen extrém esőzések, hanem az, hogy a jelenlegi infrastruktúra és területhasználat mennyire képes alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb vízjáráshoz. (Angol nyelven)
