A Collapse Club cikke Pablo Servigne legújabb gondolati irányát mutatja be: a „Viharhálózat” (Storm Network) névre keresztelt kezdeményezést, amely az összeomlásra adott közösségi válaszok új modelljét kínálja. Servigne nem szerveződési filozófiát vázolt fel, amely a közösségi kiteljesedés eszméjére épül.
A „túlélés” (survivalism) individualista logikájával szemben Servigne az emberi természet együttműködő oldalát, a "közösségben kiteljesedést" (supervivalism) helyezi előtérbe. Szerinte a válságokra való felkészülés nem az elszigetelődésről szól, hanem arról, hogy gazdagabbá tegyük életünket kapcsolatokon keresztül: a szomszédság, a bizalom és a kölcsönös segítség hálózatain keresztül.
„A válságokra való felkészülés az élet élvezete. Több barát, több szomszéd. Ha nem jön a válság, akkor is jobb életet éltünk.”
Servigne a közösségben kiteljesedést olyan szemléletnek tartja, amelyben a válságokra való felkészülés nem félelemből, hanem bizalomból és szolidaritásból fakad. A Viharhálózat kifejezés Joanna Macy „rough weather network”-fogalmából ered: azokra az emberekre utal, akikre számíthatunk, ha eljön a vihar – és akikre már most is érdemes figyelni, építeni, kapcsolódni.
Servigne és társszerzője, Raphaël Stevens, 2015-ös könyvükben, a Comment tout peut s’effondrer-ben (magyarul: Úton az összeomlás felé. Kézikönyv egy átalakuló világhoz, L’Harmattan, 2025, ford.: Stumpf-Biró Balázs) vezették be a kollapszológia (collapsology) fogalmát. Ez a tudományos és emberi megközelítés az ökológiai, gazdasági és társadalmi rendszerek összefonódó válságait vizsgálja – és azt, hogyan maradhatunk emberségesek az átalakulás korszakában.
A Viharhálózat tehát új "meghívásnak" tekinthető: hogy a bizonytalanság korában ne falakat, hanem kapcsolatokat építsünk.
