Az aszályok és az özönvízszerű áradások egyre szélsőségesebb váltakozása új klímakockázati korszakot jelez Latin-Amerikában és a Karib-térségben – figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése. A régióban egyszerre súlyosbodik a vízhiány, nő a pusztító villámárvizek száma, miközben a hőhullámok már évente több ezer ember halálához járulnak hozzá.
A jelentés a „hidrológiai ostorcsapás” (hydrological whiplash) fogalmával írja le azt a jelenséget, amikor a hosszú száraz időszakokat rövid, rendkívül intenzív csapadékesemények követik. Ezek az esők gyakran pusztító áradásokat és földcsuszamlásokat okoznak, de közben nem képesek érdemben feltölteni a talajokat vagy a víztározókat.
Mexikóban tavaly egyszerre jelentkezett rekordhőség, extrém csapadék és kiterjedt aszály: az ország területének 85 százaléka szárazsággal küzdött, miközben egyes térségekben történelmi esőzések pusztítottak. A régió más részein is súlyos következményekkel jártak a szélsőségek: Peruban és Ecuadorban több mint 100 ezer embert érintettek az áradások, míg Mexikóváros vízellátása kritikussá vált.
A WMO szerint Latin-Amerikában a felmelegedés üteme az 1990-es évektől kezdve gyorsabb, mint bármikor a modern mérések történetében. Az emelkedő hőmérséklet veszélyezteti az energiarendszereket, kiszárítja a talajokat és komoly kockázatot jelent az olyan fontos mezőgazdasági terményekre, mint a kávé, a kakaó, a kukorica vagy a bab.
A jelentés külön hangsúlyozza, hogy a korai előrejelző rendszerek és a klímafigyelő infrastruktúrák fejlesztése egyre fontosabb a térségben. A szakértők szerint a klímaadatok ma már nem pusztán tudományos információk, hanem emberéleteket védő eszközök.
(Angol nyelven)
